Colosseum – Róma jelképe, története és látogatása

Mi a római Colosseum?

A Colosseum az ókori világ legnagyobb amfiteátruma, Róma történelmi központjában. A hivatalos neve Amphitheatrum Flavium, mert a Flavius-dinasztia építtette; a ma használt elnevezés a közelben állt óriási Nero-szoborról, a colossusról ered.

A magyar nyelvben a kolosszeum alak is él, és ugyanezt az épületet jelöli. Ez az oldal a római amfiteátrumról szól – a hasonló nevű budapesti és vidéki magyar helyszínekhez semmi köze.

Mikor épült a Colosseum, és ki építtette?

Vespasianus császár kezdte el építtetni 72 körül, a fia, Titus adta át 80-ban, a befejező munkákat pedig a másik fia, Domitianus végezte.

A helyszínválasztás politikai üzenet volt: Nero itt építtette magának a Domus Aurea nevű palotaegyüttest, mesterséges tóval. A Flaviusok lecsapolták a tavat, és a helyére népszórakoztató épületet emeltek – vagyis visszaadták a népnek azt, amit Nero elvett tőle.

Az átadást száz napig tartó játéksorozattal ünnepelték.

Mekkora?

Adat	Érték
Hossz	kb. 188 m
Szélesség	kb. 156 m
Magasság	kb. 48 m
Befogadóképesség	kb. 50 000 fő
Bejáratok	80
Építés	72-⁠80

A külső homlokzat négy szintből áll: az alsó három árkádsor, a legfelső zárt fal. A három árkádszint három különböző oszloprendet használ – alul dór, középen ión, felül korinthoszi. Ez a rétegzés a későbbi európai építészet egyik alapmintája lett.

A nyolcvan bejárat nem dísz volt, hanem tervezés: az ötvenezer néző néhány perc alatt ki tudott ürülni. A jegyek számozott kapukhoz szóltak, mint a mai stadionokban.

Hogyan működött?

A Colosseum nem színház volt, hanem tömegrendezvény-helyszín, és a szervezése iparszerű.

A hypogeum

A küzdőtér alatt kétszintes alagútrendszer húzódott, a hypogeum. Itt tartották a vadállatokat és a gladiátorokat, és innen emelték fel őket csigás felvonókkal az arénába.

A rendszerben harminckét felvonó működött egyszerre, és a nyílások a homokban rejtve voltak: az állat vagy a harcos a semmiből bukkant elő. Ez volt a látványosság lényege.

A velarium

Az épület tetején kifeszíthető vászontető volt, amely árnyékot adott a nézőknek. A kötélzetet a római flotta matrózai kezelték, mert ehhez hajós tudás kellett. A külső falon ma is látszanak azok a konzolok, amelyekbe az árbocokat illesztették.

Az ülésrend

A nézőtér társadalmi rang szerint oszlott meg: a földszinthez legközelebb a szenátorok, felette a lovagok, majd a polgárok, legfelül a nők és a rabszolgák. Minél magasabb volt a rangod, annál közelebb ültél a küzdelemhez.

Mire használták a Colosseumot?

A leggyakoribb tévhit, hogy a Colosseum elsősorban keresztényüldözés helyszíne volt. Erre nincs megbízható korabeli forrás; a hagyomány a 18. századtól terjedt el, amikor az épületet keresztény vértanúk emlékhelyévé nyilvánították.

Amit a források igazolnak:

• Gladiátorviadalok – nem mindig halálig; a jó gladiátor drága befektetés volt
• Vadállatviadalok (venationes) – a birodalom minden részéből hozott állatokkal
• Kivégzések – délidőben, a két fő program között
• Elárasztott arénán rendezett tengeri csaták – az építés korai szakaszában, a hypogeum megépítése előtt

Miért hiányzik az egyik oldala?

Mert kőbányaként használták. A középkorban és a reneszánszban a Colosseum köveit más épületekhez hordták el; több római palota, sőt a Szent Péter-bazilika építéséhez is innen származott anyag.

A pusztulást földrengések gyorsították, különösen egy 1349-es rengés, amely a déli külső falat döntötte le. Ezért aszimmetrikus ma az épület: az északi oldal négy szintje áll, a délin csak a belső gyűrű maradt.

A fosztogatás a 18. században ért véget, amikor XIV. Benedek pápa szentelt helynek nyilvánította az épületet.

Kik harcoltak benne?

A gladiátorok nagy része rabszolga, hadifogoly vagy elítélt volt, de akadtak szabad önkéntesek is, akik pénzért és hírnévért szerződtek.

A fegyvernemek különböztek, és a küzdelmeket úgy állították össze, hogy az eltérő felszerelésűek kerüljenek szembe:

Típus	Felszerelés
Murmillo	nagy pajzs, rövid kard, halformájú sisakdísz
Retiarius	háló és háromágú szigony, alig páncél
Thraex	kis pajzs, görbe kard
Secutor	sima sisak, hogy a háló ne akadjon rá

A retiarius és a secutor párosítása a leggyakoribb: a hálós, gyors harcos a nehéz, páncélos ellen.

A hüvelykujj lefelé mint halálos ítélet a 19. századi festészetből terjedt el, és a forrásokból nem igazolható egyértelműen. Az ókori leírások gesztust említenek, de annak pontos irányát nem rögzítik.

Az sem igaz, hogy minden küzdelem halállal végződött: a gladiátorok képzése drága volt, és a tulajdonosuknak nem állt érdekében elveszíteni őket.

Igaz, hogy keresztényeket öltek itt?

Nem bizonyított, és ez meglepően kevéssé ismert.

A keresztényüldözések helyszíneiként a források más helyeket neveznek meg, a Colosseumot nem. A hagyomány a 16. és 18. század között alakult ki, és ekkor kapcsolódott a mártírok emlékéhez.

A 18. században a pápa szent helynek nyilvánította az épületet, kereszttel jelölte meg, és ezzel megállította a köveinek további elhordását. A mai napig itt tartják a nagypénteki keresztúti szertartást.

Vagyis a keresztény hagyomány megmentette az épületet, még ha a történeti alapja bizonytalan is.

Mi történt vele a középkorban?

Az amfiteátrum a Nyugatrómai Birodalom bukása után fokozatosan kiürült, és az évszázadok alatt sok mindenné vált:

Kor	Mi volt
6-⁠8. század	temető és műhelyek a boltívek alatt
11-⁠13. század	erődített családi vár a Frangipane nemzetség kezén
14-⁠16. század	kőbánya – a travertin nagy részét elhordták
18. századtól	szent hely, majd műemlék

A kőbánya-korszak tette a legnagyobb kárt: a travertin tömböket palotákhoz és templomokhoz vitték el, és a köveket összefogó vaskapcsokat is kibányászták. A falakon ma is látszanak azok a lyukak, ahonnan a vasat kiszedték.

Egy különös fejezet a 19. századból: az elhagyott romokon több száz növényfajt írtak össze a botanikusok, köztük olyanokat, amelyek Itáliában máshol nem fordultak elő. A magok feltehetően a küzdelmekre hozott állatokkal érkeztek.

Mit nézz meg belül?

Rész	Mit ad	Jegy
A lelátószintek	a szokásos útvonal, az aréna fölött	alapjegy
Az arénaszint	a küzdőtér magasságából	bővített jegy
A hypogeum	a föld alatti folyosók és ketrecek	bővített jegy
A felső szint	rálátás az egészre és a Forumra	bővített jegy
A kiállítás	leletek, makettek, feliratok	alapjegy

A hypogeum a leglátványosabb kiegészítés: a küzdőtér alatti kétszintes folyosórendszer, ahol az állatokat és a gladiátorokat tartották, és ahonnan csapóajtókkal és emelőkkel juttatták fel őket az arénába.

Ezek a részek külön, bővített jeggyel látogathatók, és korlátozott létszámmal – erről a Colosseum jegyek oldalon írtunk.

Mit jelentenek a számok a kapuk fölött?

A földszinti boltívek fölött római számok vannak, és ezek eredeti, ókori jelölések: a nézők számozott bejáraton léptek be, a belépőjükön szereplő szám szerint.

A rendszer célja a gyors ürítés volt: a hagyomány szerint az épület több tízezer nézője percek alatt ki tudott vonulni. A mai stadionok beléptetési logikája lényegében ugyanez.

A belépőt cseréptáblára vagy csontlapra vésték, és rajta szerepelt a bejárat, a szektor, a sor és az ülőhely száma.

Mi a római Colosseum ma?

Az épület ma a halálbüntetés elleni tiltakozás jelképe is.

Amikor a világon valahol halálbüntetést töröltek el, felfüggesztettek vagy egy kiszabott ítéletet enyhítettek, a város megváltoztatja a Colosseum esti kivilágításának színét. A szokás a kétezres évek eleje óta él.

Ez a gesztus jól mutatja, mennyire átértelmeződött az épület: abból a helyszínből, ahol a halál nyilvános látványosság volt, az élet melletti kiállás jelképe lett.

Mit jelent a neve, és miért kell kiírni, hogy római?

Az épület ókori neve Amphitheatrum Flavium volt; a mai elnevezés a mellette állt Nero-óriásszoborra utal, nem a méretére.

Ennek gyakorlati következménye is van a keresésnél. A római Colosseum nevét a világon rengeteg más dolog viseli: szállodák, éttermek, mozik, koncerthelyszínek, sőt magyarországi vendéglátóhelyek is. Aki magyarul keres rá, érdemes a római vagy a rómában szót is kiírnia – különben a találatok fele nem a városról szól.

Ki fizette az építkezést?

A jeruzsálemi hadjárat zsákmánya. A Flaviusok a 70-ben lezárult hadjárat után tértek haza, és a hadizsákmányt részben erre a beruházásra fordították.

A munka nagy részét hadifoglyok végezték, és az építkezés tempója ehhez képest is kivételes: nyolc év alatt állt fel az ókori világ legnagyobb amfiteátruma.

Erről a hadjáratról szól a Forum Romanum keleti végén álló Titus-diadalív domborműve is: azon a jeruzsálemi templom hétágú gyertyatartójának elhurcolása látható. A két épület tehát ugyanannak a történetnek a két emlékműve.

Mennyibe kerül a belépő?

A hivatalos alapjegy 18 euró, és nemcsak az amfiteátrumra szól: a Forum Romanumra és a Palatinus-dombra is érvényes, a vásárlástól számított meghatározott időn belül.

A bővített, Full Experience jegy 24 euró, és az arénaszintet meg az alsó szintet, vagyis a hypogeumot is tartalmazza.

Időpontfoglalás kötelező, és a sávok a főszezonban előre elfogynak. A részletes árlista, a kedvezmények és a foglalás menete a Colosseum belépő oldalon van.

Mennyi időt szánj rá?

• Másfél óra: maga az amfiteátrum
• Két óra: a biztonsági ellenőrzéssel együtt
• Négy-öt óra: a Forum Romanummal és a Palatinusszal együtt

Mivel a jegy mindhárom helyszínre szól, érdemes egy napra tervezni, és reggel kezdeni. A Forum Romanum árnyék nélküli terület, nyáron délben kibírhatatlan.

Milyen érdekességek kapcsolódnak hozzá?

Az alábbi colosseum érdekességek közül több olyan, amit a helyszínen semmilyen tábla nem mond el:

• A neve nem az épületé volt. A colossus egy harmincméteres Nero-szobor volt a közelben; az amfiteátrum onnan örökölte a nevét
• Az árkádok számozva voltak. A bejáratok fölött római számok álltak, és a jegyen ugyanez szerepelt – ez a világ első ismert számozott beléptetési rendszere
• Nem volt ingyenes, de nem is fizetős. A játékokat a császár vagy egy gazdag polgár fizette, a nézők jegyet kaptak, nem vásároltak
• A colosseum régen sokkal fehérebb volt: az épületet travertin mészkővel burkolták, és a fémkapcsokat, amelyek a köveket összefogták, a középkorban kiverték – a falon látható lyukak ezek helyei

Milyen képeken látszik jól?

A colosseum képek többsége két pontról készül:

• A Via dei Fori Imperiali felől: a klasszikus, teljes alakos rálátás
• A Colle Oppio parkból: magasabbról, felülnézetben, kevesebb emberrel

Este a kivilágítás meleg fénybe vonja a travertin falat, és ilyenkor a tömeg is kisebb. A metrómegálló közvetlenül az épület előtt van, tehát az esti kitérő nem kerül külön utazásba.

Hogyan jutsz oda?

• B-vonalú metró, Colosseo megálló – közvetlenül az épület előtt
• Gyalog a Forum Romanumtól öt perc
• Gyalog a Circus Maximustól tíz perc

Mikor a legszebb kívülről?

A római Colosseum kívülről ingyenes, és a látvány napszakonként erősen változik.

Mikor	Milyen
Napkelte	üres tér, hideg fény, senki a képen
Délelőtt	a legnagyobb tömeg a jegypénztárnál
Naplemente	a travertin melegen izzik
Sötétedés után	kivilágítva, a Constantinus-ívvel együtt

A legjobb rálátás a Via dei Fori Imperiali felől és az Oppius-domb kis parkjából nyílik – az utóbbi ingyenes, emelkedett nézőpontot ad, és szinte senki nem tud róla.

Mit nézz meg a közelben?

• Forum Romanum – ugyanazzal a jeggyel, közvetlenül mellette
• Palatinus-domb – szintén ugyanazzal a jeggyel, a Forum fölött
• Constantinus-diadalív – a Colosseum mellett, ingyenes
• Circus Maximus – tíz perc séta, ingyenes

A négy együtt egy teljes nap. A római látnivalók oldalon van, mi mennyire van egymástól sétatávolságra.